Rapai Ágnes

Rapai Ágnes
Élete
Született	1952. március 13. (67 éves) Szekszárd
Nemzetiség	magyar
Szülei	Gáti Piroska, Rapai Gyula
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza, líra, műfordítás
Alkotói évei	1979-
Első műve	Máshol
Rapai Ágnes honlapja Rapai Ágnes weboldala

Rapai Ágnes (Szekszárd, 1952. március 13. –) magyar költő, író, műfordító

Élete

Édesanyja Gáti Piroska, édesapja Rapai Gyula, egy nővére van, Márta. Gyerekkorát Budapesten, Szekszárdon, Pécsett töltötte, ahol 15 éves korában megismerkedett későbbi férjével, Nyéki Károllyal. Fia, Nyéki Attila, már Moszkvában született.

A Lomonoszov Egyetem dramaturgia szakát végezte el. Az MTA Társadalomtudományi Intézetében dokumentátorként dolgozott, később újságíró.

Művészete

1989 óta szabadúszó író. 1989-ben beválasztották a Magyar Írószövetség költői szakosztályának vezetőségébe. Költészetére nagy hatással volt Apollinaire, Stéphane Mallarmé, Tandori Dezső, T. S. Eliot, Oravecz Imre, Allen Ginsberg és Sylvia Plath, utóbbinak néhány versét magyarra fordította. Bodor Béla meghatározása nyomán az új szenzibilitás magyar képviselőjének tartják, bár Rapai maga nem tartja magát annak, sőt, állítása szerint nem is ismeri azt. A '90-es években többször járt Svájcban, Werner Bucher[1] író, az orte kiadó igazgatója, és a svájci írószövetség meghívására. A magyar irodalmi élettől több mint tíz évig távol tartotta magát, olyannyira, hogy sokan svájci költőnek tartják. Csak 2004 után, amikor belépett a Szépírók társaságába és megtanulta a számítógép használatát, tért vissza a magyar irodalmi életbe, novellát és blogot is írt.

Írói álneve

Férfinéven (Láng Olivér) írt versei megjelentek a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Mozgó Világban. Rapai Ágnes groteszk humora leginkább a kortárs magyar költőkről írt paródiáiban érhető tetten. Férfiverseit és paródiáit is a költőnőkről kialakult negatív kép – a költőnő idegbeteg, léha, humortalan, kocsmázó stb. – megváltoztatásának szándéka vezette.

Forrás: wikipédia